Egy hónapja már, hogy idefirkantottam az utolsó bejegyzést, ami ugyan nem a legutolsó, mert EZ az. Szóval sokat gondolkoztam az egészen, hogy mi a fenének is töltöttem el hónapokon keresztül napi szinten fél/órákat azzal, hogy összehozzak egy -akkor még ideiglenesnek gondolt - dizájnt, felkutassak híreket, lementsek különböző oldalakon streamingelt premier számokat és belekóburáljak a bejegyzésekbe egy kibaszott mp3 playát, ami le is játssza őket, ésatöbbi ésatöbbi.

Igazából nem tudom, mi motivált, talán az, hogy felkértek rá, amúgy magamtól nem ötlött volna ilyesmi az eszembe. Elvégre mindig is tudtam, hogy alapjáraton nem lehet "versenyképesnek" lenni egy olyan országban, mint a miénk, olyan témával kapcsolatban, mint ez a dárkos zene, és legfőképpen egy nyamvadt blog.hu-s oldalon, két önjelölt szerkesztővel. Na de fiatalság, bolondság, ugyebár. Mindenesetre belátom, hogy köveket akartam repülni tanítani, elvégre senki sem kíváncsi rá, hogy mit gondolok, senki sem kívánja megosztani a véleményét az adott témáról, és úgy egyáltalán, senkit sem érdekel, hogy mit művelek itt. És kérdem én, ha az ember, aki már mindent elvesztett, képes megtartani a büszkeségét, nekem nem kötelességem-e ugyanezt tenni, elvégre nem vesztettem semmit? Sőt, igazából csak nyertem, méghozzá tapasztalatot erről az egészről. De mégis, az embernek legyen tartása, és ne járassa le magát azzal, hogy komolyan vesz olyasvalamit, amit senki más nem vesz komolyan (más szavakkal: nem fogok saját magamnak írni). Higgyétek el, a blog.hu látogatói statisztikái siralmasak, elfog a hányinger, ha csak rágondolok is.

Még mindig piszkosul érdekel ez az egész műfaj, szívesen írnék én róla továbbra is, sőt. Még nagyon sok lett volna a tarsolyomban, csak hogy néhányat említsek: egy épkézláb logó tervezése a fejlécbe (nem ez az 5 perces Old English betűtípusú), felhívás új szerkesztők jelentkezésére (minél több vélemény szerepelt volna, annál jobb lett volna), saját készítésű interjúk különböző zenekarokkal mind hazánkból, mind külföldről (szóval nem olyan, mint a Burzum-interjú sufni-fordítása), még több albumajánló (külön kis sorozat keretében bemutatni a metál nagy legendáit), sőt, ha lett volna érdeklődő, a hölgyolvasók közül megválasztottuk volna Miss CA-t (de tényleg, ezt pár hete találtam ki, akkor még jó ötletnek tűnt). De persze ez mind hiú ábránd, elvégre úgy ámblokk nincsenek olvasók, szóval már itt megdőlt az elmélet. Félreértés ne essék: ez nem önsajnáltatás vagy ilyesmi, kész, tudomásul kell venni, hogy ez így ilyesformában nem működik vagy legalábbis nincs rá kereslet, na most huhh, nem dől össze a világ. Ha valaki idetéved erre az oldalra, és olvassa ezt a bejegyzést, remélem bele-bele néz régebb firkálmányaimba, de ha nem, az sem baj. Egyébként nem nyilatkozhatok, hogy mi lesz az egésszel, hiszen Beni-é az oldal.

Na de hogy is zárjam?

Akik többé-kevésbé nyomon követtek, azoknak köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ne hallgassatok dubstepet és chug-chug core-t, mert pöcsfalók lesztek tőle.

És persze ne törekedjetek túl erősen a vegytiszta tr00ságra, mert az sem jó. Hallgassatok a szívetekre, hallgassatok Black Sabbath-ot, Decapitated-et, Son of Aurelius-t, Lady Gagát (vannak ám jó számai), The Black Dahlia Murder-t, Deicide-ot, Cannibal Corpse-ot, Daft Punk-ot (a Discovery minden idők leghangulatosabb electro albuma), Amesoeurs-t, Godspeed You! Black Emperor-t, Iron Maiden-t, All Shall Perish-t, The White Stripes-ot, Gorod-ot, Mogwai-t, Nile-t, Behemoth-ot, Job For A Cowboy-t, Metallica-t, Necrophagist-et, Periphery-t, Fostartályt, Obscura-t, Burzum-ot, You Love Her Coz She's Dead-et, At The Gates-t meg basszátok meg MINDENT amiben megtaláljátok az eredetiség legkisebb szikráját, akármilyen műfaj is! De továbbra is óva intek mindenkit a kommersz szaroktól (lásd: előző pont).

Köszönet Beninek, hogy csinálhattam vele ezt az egészet, jó móka volt, amíg tartott!

Utolsó videó gyanánt szeretném leróni tiszteletem a death metal nagy úttörői előtt, legyen ez akármennyire is sablonos, de muszáj (elvégre sajnos nem esett szó róluk az oldal hasábjain). 1:22-től az a 'mini-szóló'... az ember szíve szakad meg.

Én voltam BB ezen a blogon, remélem, találkozunk még valamilyen formában, minden jót!

.bb.

U.I.: esetleges utó-észrevételek, anyázások jöhetnek ide: envagyokbb@indamail.hu

A napokba mutatták nekem, és nem nagyon tudtam elhinni, hogy fogok-e még hallani ennyire jó, összetett death metal zenekart. Most kedveskednék nektek egy youtube linkkel, csak hogy feltudjatok készülni egy új lemez beszámolóra. Sajnos még mindig vizsgázgatunk, tehát ahogy a MÁV-on mondják: Szíves türelmüket, és megértő elnézésüket kérjük! 
De utálom, amikor ezt kell hallanom ;D

Nem tudom, ismeritek-e Vegan Black Metal Chef-et? Na majd mostantól fogjátok. Én egy pár napja bukkantam rá az első videójára, és hát mit ne mondjak, nagyon szakadtam rajta, annyira őrült, poénos és mégis 'mi a fene?' az egész. És mivel tegnapelőtt jött ki az újabb rész, úgy gondoltam itt az ideje, hogy írjak róla.

Szóval adott egy úriember, aki (számomra ellentmondásos módon) vegetáriánus és blekker egyszerre, ráadásul nem rest megosztani gasztronómiai tudományát többi hasonszőrű társával szerte a világon. Szerintem elég egy pillantást vetni a küllemére és a konyhai eszközeire, hogy lássuk, ő bizony egy trve/tr00 feketemetál konyhaművész, gondolok itt többek között a különböző dark fantasy-stílusú késeire, a gyertyatartóira, a pentagramos vágódeszkára ("oltár"), a láncingére, a "karmaira" és persze az elengedhetetlen corpsepaintjére. És ha mindez nem volna elég, az egész "főzőműsor" meg van zenésítve, ergo az instrukciók hörögve vannak és a videó alatt különböző, valószínűleg a Séf által szerzett black nóták mennek (amelyek egyébként nem is rosszak!). Természetesen a gitárja is a videó hangulatába illő, bár játszani nem játszik rajta, csak megvillantja párszor. Néha olyan kommentárjai vannak, amelyek az egész környezetet figyelembe véve rohadtul ütősek (csak hogy egy példát mondjak: ecseteli, hogy miért jó közvetlenül a termelőktől venni a zöldséget). Egy szó, mint száz: az utóbbi idők egyik legeredetibb és legviccesebb metál témájú videóit láthatja, aki megnézi az eddigi két epizódot. Nem tudom, hogy köztetek vannak-e vegák, meg hogy mennyire tudjátok hasznosítani a recepteket, de higgyétek el: ezt anélkül is megéri megnézni, hogy ténylegesen meg akarnád főzni az étkeket.

P.S.: És hogy még inkább tr00 black metál érzésünk legyen, a videók maximum felbontása 240p... hát igen, pont mint azok a black zenekarok, akik ragaszkodnak a szar hangzáshoz :D

Nos kattintsatok IDE, hogy meghallgathassatok, még egy teljes számot az új korongról, a This Is Where It Ends-ről.  Ütős kis szám lett!

[.bb. kiegészítése: Tényleg elég jó szám, a szóló és a végén az "akusztikus" rész is nagyon szívhez szóló, szóval nagy reményeket fűzök az új albumhoz. Kibányásztam nektek az MP3-mat (bár a fene egye meg, a Lambgoat-osok mindig úgy oldják meg, hogy még utólag szerkesztgetni kelljen a fájlt, ááááá, de a lényeg hogy sikerült), INNEN le is tölthetitek. (Ne feledjétek: jobb klikk a linkre és Cél mentése más néven... vagy ugyanez inglisül Save target as.)]

{.bb. kiegészítése, 2. rész: Áh basszus, beágyazom ebbe a posztba az új számot, MERT MEGTEHETEM!}

...az Ingestedtől

és az August Burns Redtől.

Az olasz származású gitárhős, aki egyben az All Shall Perish gitárosa, június 28-án jelenteti meg a lemezét a Sumerian kiadó által. Ízelítőnek pedig itt egy felvétel a korongról. 

Egyre több finomságot tartogat nekünk 2011! Mi pedig szemrebbenés nélkül várjuk, mit hoz nekünk.

 Megkésve bár, de időben is jelezném a szóbelizőknek, nyelvvizsgázóknak, vizsgázóknak, hogy kína összes szarát! Ezzel a videóval kedveskednék minden szenvedő honfi metáltársamnak. Hajrá bb! 

Na már alig várjuk, hogy eljöjjön az a bizonyos június 21-e, amikor színpadra lép a nagy és híres, több mint 990 ezer facebook likekal rendelkező SUICIDE SILENCE (bocsi bb, nem hagyhattam ki:)). Így elhallgatva, nem is tudom már 4-5. számot rakják ki, hogy meglehessen hallgatni, szóval készüljünk fel, van egy olyan érzésem, hogy koncerteken dögivel fogják reklámozni az új számokat. 

Aztán ha nem is vesztek pólót, vagy bögrét esetleg netalántán lemezt, menjetek el a koncertre, ezáltal is támogatva őket!

Ahogy írom, közkívánatra. Történt az eset, hogy meg volt első kommentelőnk, ezúton is küldök sok virtuális vigárot neki.

A mai posztban szeretnénk fültágítani, és bemutatni egy jó pár deathcore zenekart, amik elkülönülnek a sablon, hétköznapi dolgoktól. 

Manapság nehéz besorolni egy stílusba valamit, mert ha az ember nem lenne találékony és nem keverné a műfajokat, meggyőződésem, hogy a mai napig a köveken ülve vernénk a botokat és kántálnánk ahogy azt a kőkorszaki szaikik csinálták. De szerencsére ez nem így van, és ebből jönnek a nagy viták, hogy mit hova sorolunk. Itt szeretném leszögezni, a legtöbb zenekart amit ide kirakok az a fajta deathcore ami eltért az sablontól, új dolgokat visz bele a zenébe, és nem utolsó sorban kicsit több technika kell a dal elsajátításához, megírásához. 

Úgy döntöttem nem megyek bele, hogy alakult ki a deathcore, vagy egyéb műfaj, csapjunk a húrok közé és nézzük mivel is élünk.

Az elkövetkendezőkbe olvasott zenekarok abc sorrendbe követik egymást, nehogy vita keletkezzen bennem, melyik a jobb. Egy hibát találhattok, remélem megértitek miért, ha igen kaptok kocka cukrot!

A legelső zenekart nem tartozik technical kategóriába, de ezen a zenekaron érezhető igazából, milyen is az az igazi deathcore, tehát viszonyítást kép üdvözöljük a soraink között a Burning Skiest:

Akkor kezdjünk is neki a listának. (Természetesen nem ezek az egyetlenek, de nem írhatok mindegyik zenekarról egyszerre.)

01. Back Through Time
02. Shipwrecked
03. The Sunk'n Norwegian
04. Midget Saw
05. Buckfast Powersmash
06. Scraping The Barrel
07. Rum
08. Swashbuckled
09. Rumpelkombo
10. Barrett's Privateers
11. Death Throes Of The Terrorsquid
12. I Am a Cider Drinker (Limited Edition Bonus Track)
13. You are a Pirate (Limited Edition Bonus Track)

LETÖLTÉS (320 kbps): FileSonic | Wupload | Letitbit

Általánosságban véve nem szoktam tetszeni a 'poénos' metálzenék, mert sokszor sajnos Tvagy a zene, vagy a humor kárára szoktak menni az ilyen próbálkozások. Persze akadnak üdítő kivételek, amelyek amellett, hogy lehet rajtuk mosolyogni, még egész hallgathatók is (például az Austrian Death Machine). Ezek közé tartozik a skót Alestorm is, mert hát lássuk be: kalózmetált csinálni úgy, hogy közben komolyan veszed magad...nehéz lenne, maradjunk annyiban.

Mit tesz egy szar zenekar, ha nincs már semmi ötlete, de híressé szeretne válni? Mi mást, nem tudjátok? Ne szórakozzatok már... Rebecca Blacket coverel! Így történt ez a Famous Last Words című zenekarral is. Most oké, hogy Rebecca Blacknek bejött az élet, és mázlija van, hogy a youtube tele van olyan pedofilokkal rajongókkal, akik már összesen 150+milliószor végighallgatták, a new shitet. Eleinte vicces volt, valaki minden pénteken kirakta valahova, csak hogy emlékeztessük magunkat, bizony péntek van és tegnap meg csütörtök volt. Így van ez ma is. PÉNTEK van holnap szombat meg vasárnap lesz. Fun fun fun fun. Lényeg a lényeg, nagyon sokan alakították át ezt a gyönyörű művet még művésziesebbé gondolok itt arra, amikor 5x lassabban megy, vagy a death metal coverre, ami szerepelt is már az oldalon. De ez? Gyerekek, ez valami szánalmasan rossz. Még nevetni sem lehet rajta, ha poénnak szánták, szarul sült el. Olyan kínosan éreztem magam, mint ahogy Luke érezhette magát, mikor kiderült, hogy Leia hercegnő a testvére!

Nos, most megismerkedhettek egy SCREAMO változattal. Fel a fejest, "Tv felhangosít háttérzaj leszáll". A továbbiakban, csak azoknak ajánlom a következő videót, akik hallása eléggé kifinomult, bírják a mentális kiképzést, és mindenek felett megtudják tartani ön uralumkat :). Warning! BRUTAL!(?)

Szóval, ez a kedves zenekar a végtelenségig leírta magát, nem minden szarból lehet még szarabb várat építeni. Egyedüli ilyen király covernek is csak egyet tartok a továbbra kattintva megtudhatjátok. 

Meglepetés vidi -->

Újabb dalt hallgathattok meg a modern melodic death metal fenegyerekeitől (és személyes kedvencemtől), a TBDM-től. Érdekes mód ez a szám sokkal jobban tetszik mint az előző, pedig sokkal egyszerűbb felépítésű/dallamvilágú, szóval most újra bizakodó vagyok az új albumot illetően.

Hallgassátok meg YouTube-on, és ha tetszik, akkor töltsétek le INNEN (felraktam csak Nektek, mert jó arc vagyok.)

Szerepelt már ugyan az oldal hasábjain Evan Brewer, akkor azonban inkább a The Faceless-be való belépése miatt örvendtem. Nem esett szó azonban készülőben lévő szólóalbumáról, amiről már ugyan akkor is tudtam, de nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget (annak ellenére, hogy az akkor kirakott videók sem a The Faceless-hez voltak köthetőek, hanem a szólóban történő munkásságához). Most azonban megjelent egy új videó, amelyben az albumhoz fűzött reményeiről, a hangszeréhez kötődő viszonyáról és a bőgőben rejlő kiaknázatlan lehetőségekről beszél. Azt is ígéri, hogy a korongon minden egyes hangot a vastaghúrú szörnyből fog előcsalogatni...azért ez nem kis vállalkozás, megfelelő tehetség nélkül ezzel könnyen unalomba lehetne fullasztani egy albumot! Tetszik, hogy nem elégszik meg a "másodhegedűs" szerepével, mint ahogy nem egy zenekar basszerosa teszi (főleg azt szoktam szeretni, amikor a rossz utómunkálatoknak köszönhetően az amúgy is semleges basszer-prüntyögés még kevésbé lesz hallható). A Protest the Hero-n kívül utoljára a Tool basszussávjait hallgatva volt meg bennem ez a 'na, végre valaki, aki tudja, mire való a basszusgitár'-érzésem, ami most szerencsére újra előjött belőlem. Továbbá szerintem nagyon közvetlen és megnyerő arc ez az Evan, említi például, hogy ő maga szerkesztgeti Facebook-os oldalát, és hogy szívesen válaszol a felmerülő kérdésekre. El is megyek, nyomok egy 'Like'-ot rá, megérdemli!

Bizony, streamelik a Gloom-ot. Méghozzá kedvenc hírforrásom, a MetalSucks jóvoltából. Nagyon trükkösen levédték a cuccot, sehogy sem tudom kibányászni a forráskódból az mp3-akat. Úgyhogy kénytelen leszek az ő szerverüket terhelni azzal, hogy odaküldelek titeket a piktúra segítségével. Nekem csak sokadik próbálkozásra töltött be a lejátszó, aztán végül nem is hallgattam meg, amúgy se tudnék most rá figyelni. Na de majd ti eldöntitek, hogy tetszetős-e, avagy sem.

KATTYINTS!

UPDATE: És igaza volt Beninek. Tényleg kiábrándító, hogy EP-t hoztak ki. Ugyanis ma meghallgattam, és szakszavakkal élve: hát ez valami KURVA JÓ! Viszont mire kezdene beindulni az emberben a zúzhatnék, addigra vége is az egésznek, szóval ilyen szempontból nézve tényleg lehangoló :( Na de hallgassátok, mert jó. Tényleg.

Nem tudom, hányan ismeritek az Arsis-t (jómagam is csak kb. tavaly szeptember óta), de elég annyit tudni róluk, nagyon hangulatos melodic/technical death metalt játszanak. Most pedig előrukkoltak egy új demó számmal, amit jelenleg itt lehet meghallgatni. Ehhez szerencsére nem kell "like"-olni az oldalukat (nem úgy, mint más faszszopó bandák esetében). A számhoz túl sok mindent nem fűznék hozzá, igencsak odabaszós szerintem. Na jó, annyit mégis hozzáfűznék, hogy viccesnek tartom, hogy ezt demónak kiáltják ki, amikor a minősége nem éppen erről árulkodik... sok banda álmodik ilyen hangzású stúdióalbumról, ők meg csak úgy 'ledemózzák', hát milyen munka ez?

Itt egy kép a bandáról, bár a mostani felállásról rohadtul nincs sehol piktúra, szóval kaptok egy 2009 körüli fotográfiát, jó?

Nem vagyunk elveszve, csak elhavazva. Szerencsére van jóság, amit kirakhatok gyorsan, méghozzá egy új Unearth dal. Mit ne mondjak, sokkal de sokkal jobban tetszik, mint a korábban napvilágra hozott szerzeményük. Csekkoljátok!

Itt az első videó a júniusba megjelenő Sounds of a Playground Fading korongról. A videó ötletes. Lehet, hogy csak egy óriás kerékben játszódik, de basszus EZ EGY ÓRIÁS KERÉK!:)
A számról meg nem is tudom mit mondjak, érezhetően nagy a változás. Már egyáltalán nem hasonlít a régi In Flames stílusra, de ha valakinek bejön, akkor csak hallgassa!
 

Nemrég fejtettem ki véleményemet a zenekarral kapcsolatban, amit továbbra is fenntartok. Viszont az új szám a régebbiekhez képest egészen jónak mondható...ettől függetlenül még mindig unalmasnak tartom.

01. Rise to Fall
02. Neck of the Contrast
03. Gooseknuckle
04. It was a Memoir
05. Dr. Teeth
06. Avdotya
07. Waiting for the War to Die
08. West Cliffs
09. Hemlock Like This
10. Woebegone
11. Our Super Symmetry
12. Will Someone Please Turn Down the Ocean?
13. Tempest

LETÖLTÉS : Multiupload (5 különböző tárhely)

Nagyon pozitív csalódás számomra a kaliforniai Arsonists Get All The Girls új albuma. Ugyan egyszer hallgattam még csak végig, de már most elnyerte a tetszésemet. Legutóbbi lemezük, a Portals valahogy nem volt az igazi a számomra, ez a mostani azonban mindenképpen megér legalább egy hallgatást. Ennél az albumnál nem csak parasztvakítás az 'experimental deathcore' műfaji megnevezés, tényleg hallhatunk ötletes és nem mindennapi hangzású témákat rajta. Ráadásul ez nem csak a szintetizátornak köszönhető, a többi hangszer is sok deathcore-tól nem megszokott részt játszik. Néhol kicsit jazzes, néhol már-már 'nintendocore'-os, egyszóval tényleg kísérletezgetős egy cucc. A számok némelyike viszonylag rövidre sikeredett, szerencsére ettől csak még sokszínűbb lett az egész.

Ízelítő (bár ez épp egy instrumentális szám és a legkevésbé adja vissza a lemez hangulatát, de annyira tetszik, hogy muszáj beszúrnom):