Fostartály, Goblin Gore, Vile Disgust, Sunstroke koncertbeszámoló + exxxxkluzív Fostartály koncertfelvétel!

FIGYELEM! A következő bejegyzés beteges mértékben a Fostartály nevű zenekarra fekteti a hangsúlyt, ezen felül vulgáris kifejezések is elhangzanak. Amennyiben nem érted a poént, kultúrelitista, vagy csak egyszerűen egy buzi vagy, akkor ne olvasd tovább!

Futótűzként terjedt a hír a szegedi metál arc ismerőseim között, hogy a sok 'Garás' pánkrokk koncert után végre valami jó kis szőröstökűeknek való őrület lesz a városban, méghozzá március 12-én a Club Noir nevű helyen. Mindenféle reprezentatív közvéleménykutatás nélkül állíthatom, hogy a legnagyobb szenzáció egyértelműen a Fostartály beígért fellépése volt - olyannyira, hogy mikor néhány kínkeserves óráig úgy tűnt, mégsem tudnak lejönni Fosiék, több haverom is visszamondta a koncertet. De aztán a probléma megoldódott, mi meg örültünk. Én duplán, ugyanis a Vile Disgust néhány számát már régebbről ismerem, így hát biztos voltam benne, hogy kellően obszcén estének nézünk elébe.

A fent említett klubban még nem jártam eddig, de szerintem jó hely, annak ellenére, hogy a klotyót jobban is megoldhatták volna (a férfi mellékhelyiség egy darab wc-je kissé szűkös mennyiség, pláne, ha egy hányni készülő jóember sürget téged hugyozásod közepette, gyomorműködésének prioritására hivatkozva). A koncertteremben a hangosítás  jól volt megoldva, kellően magas hangerő mellett sem folyt ki rögtön az agyunk.

 A táncdalfesztivált a szentesi Sunstroke nyitotta meg, death/grind keverékű zenéjük tetszetős kezdés volt. Szerintem tehetségesek a srácok, annak ellenére, hogy a közönség visszajelzése semleges volt. De hát egyrészt ez sokszor így van nyitó bandáknál, másrészt meg már nagyon várta mindenki a többi bandát (mi a Disgustot meg a Tartályt, mások a Goblint). Azért egy kicsivel hangosabb tapsot/éljenzést/anyázást elvártam volna a többiektől, elvégre a Sunstroke vokálja jó volt, jól tépték a húrokat, meg a dobosuk is hozta a formáját a darálós részeknél.

Az őrület következő (f)okozója a pesti Vile Disgust volt. Elvetemült porngrind blokkot láthattunk, az már egyszer biztos. A számok beharangozóját idézve volt itt 'faszverő dal' , 'anális krémtorta' , meg ha jól emlékszem azt is megtudtuk, hogy a büdös pina a legjobb. Külön megemlíteném az énekes pólóját, amin valószínűleg saját ifjúkori fekete-fehér fotója volt látható, afféle 'ilyen volt - ilyen lett' hatást elérve. A hangszerek jól nyérvogtak, és a vokál a Disgust esetén volt a legbrutálisabb, a pitch shift hangzás nagyon jól szólt élőben, viszont a hangosítás nagy mértékben elbaszta, mert nem adtak rá elég kakaót. Hallhattunk még egy roppant eredeti és mókás Surfin' Bird feldolgozást is - páran rögtön Peter-táncra is perdültek. Az emberek itt már jobban fel voltak dobódva, részben az eltelt idő/elfogyasztott alkohol kvázi lineáris függvényének köszönhetően, részben a baszós számcímek miatt.

És el is érkeztünk az általam elfogult szubjektív fasz módon középpontba állított Fostartályhoz. Fenomenálisak a srácok, mert a felszínen ugyan szarós humorral élnek, de aki ismeri őket, tudja, hogy mindannyiuk többségük némelyikük intelligensebb ember, mint amilyennek látszik, arról nem is beszélve, hogy mindannyian megfordultak már komoly zenekarokban is (Limb for a Limb, Arson, Mörbid Carnage, Megazetor, a teljesség igénye nélkül). Nem is tudom, hogy erre most büszke legyek, vagy inkább hallgatnom kellene róla, de már több mint 5 éve figyelemmel követem a banda munkásságát, melyben főleg János nevű tagok fordultak meg. Persze sok emberrel találkoztam már, akik hallomásból ismerik a zenekart, esetleg még a Pofánfosott víziló című szám is beugrik nekik (ami hazai viszonylatban annyira kultikus sláger, mint mondjuk Napalm Death-től a You Suffer). Na de kérem, rajtam kívül hány olyan ember van még, aki aktívan hallgatja is őket? Aki képes majdnem az egész Öregek EP-t lefordítani angolra (megj.: azóta változott a YouTube accountom, de pár napja javítottam a fordítás elbaszott részein)? Aki régebben aktív Tartály-fórum látogató és kommentelő volt? Nem sok! Sőt, kevés! Így tehát elhihetitek, hogy az egész teremben én vártam a legjobban, hogy a srácok elkezdjenek bazseválni. Na de ennyi elég is lesz saját Tartály-fanságom lepusztult 40-es prostik újsághirdetéseit is megszégyenítő reklámozásából, nézzük, mit is művelt aznap este a 3 trú Jani, meg a 2 tiszteletbeli.

A Fostartály stílusosan kezdte a koncertet: bejelentette, hogy otthon felejtették az intro CD-t, szóval az most nem lesz. Ezután bele is csaptak a húrokba, és elhangzott az együttes nevének születéséről szóló eposz, a Fostartály. Ezután sorban: Vén hülye buzeránsok, Pedofil (ehelyett szerintem jobb lett volna valamelyik klasszikusabb Tartály-nóta),a Rob Halford nemiségét taglaló Judas Priest és a magyar közegészségügy helyzetét feszegető SZTK. Az Önzetlenség, jóság, szeretet hozott egy kis melegséget a szívekbe, kis kölcsönös anyázással a kezdetén. Ezután az Öregek EP címadó dala, az Öregek hangzott el, ami egy jó kis lassúzós fejrázós nóta, majd a Majális felidézte a május elsejei rendezvényt meglátogató, tömegiszonyával küzdő férfiú frusztrációját. Ezután következett volna egy feldolgozás, az S.O.D. Speak English or Die című száma, amelyet véletlenül pont ismerek is... de a többség nem ismerte, szóval Janiék úgy döntöttek, hogy basszuk meg, és nem játszották. Ezután jött az ős-Tartály rajongóinak nagy örömére egy klasszikus számok újrafeldolgozását tartalmazó 5 számos blokk: Kettészakadt motoros/Metalcore, Psota Irén, Darth Vader buzi (mely életem első Tartály-nótája), a már említett sláger Pofánfosott Víziló, és a Szarj!. Majd durvára vették a figurát: jött A világ legbrutálisabb dala, melyet a Néger gyerek a libikókán követett. Punk hangulat alakult ki a Necromedve fülbemászó power-chordjainak hallatán, melyet a helyi tarajosoknak küldtek (ámbár ők nem voltak jelen), majd a black metál rajongóinak kedveskedve jött az Isten című istenkáromlás (amelynek alaptémája szerintem a legfaszább Tartály-riff). Volt egy pogóverseny a másodénekes Necrofaust-tal, Benivel meg egy másik ismerős taggal a főszerepben, a Vénfasz andalító dallamára. Ez az esemény kimondottan közel áll a szívemhez, ugyanis Derzsi úr jóvoltából a refrén egyik 'vénfasz'-át én magam énekelhettem (?), amelynek hatására oly sok év után végre megkaptam azt az elismerést, hogy én vagyok az ő emberük. Bevallom, azóta is erre a gondolatra szoktam rejszolni, de csak ha senki sem lát. Vagy ha igen. A Birodalmi lépegető című Star Wars-os nóta közben szétvertem a később fontos szerepkörbe előlépő vécépumpát Beni hátán/hasán. Szomorú módon ez a szánalmas megmozdulásom volt talán a legaktívabb cselekvése a közönségnek, a 'pogóversenyt' leszámítva, úgyhogy ezúton üzenném a sok passzív nézőnek, hogy bekaphatják, mert Janiék Pestről jöttek le csak azért, hogy büdös alföldi talpunk alá húzzák a nótát. Ennek ellenére kaptunk egy kis ráadást, az ötszámos blokkot hallgathattuk meg még egyszer, a Szarj! extra brutál verziójával. És itt vége is lett az eseménynek, melyre oly régóta vártunk. Ezután még maradtunk begyűjteni néhány Tartály-relikviát, azaz dedikáltattuk mind az öt titánnal a fent említett vécépumpát és egy slozipapírgurigát, valamint magunkhoz vettük a számok sorrendjét tartalmazó, elmésen 'Shitlistnek' keresztelt, és addigra már jócskán megtaposott nyomtatványt. Az énekessel közöltem, hogy én vagyok a legnagyobb fanjuk, és hogy ki is vagyok én (lásd szövegfordítás), mire megkaptam, hogy egy beteg fasz vagyok (erről annyit, hogy bagoly mondja verébnek), de persze ez tőlük dicséretnek számít. A koncertet az épület előtt értékeltük ki: a pogóverseny másik résztvevője kijelentette, hogy ez a buli több ezer forintot is megért volna, és hogy külföldi bandák Dürer kert-es bulijain érezte magát utoljára ilyen jól. Jan Deŕi kitűnő frontember, néhány csodálatos szóviccet is hallhattunk tőle, Johnnie Benton Avril Lavigne-s pólója remekül illett a banda profiljához, John Smith elmebeteg gyorsaságú grindcore-dobos, Johan 'Atheist' Anders Benton gitártémái szintén ütősek voltak, Johny Limb bőgőzése pedig odabaszóssá tette a death metalosabb alapokat.

És most jöjjön az általam és egy másik embör által készített EKSZKLÚZÍV koncertfelvétel! A képi hibákat köszönjétek a Samsungnak, meg a kibaszott kikapcsolhatatlan autofókuszú kamerájának. Mindazonáltal állítom, hogy igen tetszetős koncertfelvételt sikerült összehoznunk, persze van benne balfaszkodás meg kamera egymásnak adogatás meg ilyesmi szarság. Igen.

Itten meg a Tartály-relikviák tekinthetőek meg:

Ezek után szinte szégyelltem magam, hogy nem fogadtam túl nagy ujjongással az amúgy jól teljesítő Goblin Gore-t. Bár számomra ismeretlen volt a zenéjük, de azért élveztem, dinamikus koncertet adtak, látszott rajtuk, hogy mindent beleadtak. Úgy vettem észre, hogy az összegyűltek közül elég sokan ismerték őket, és nagyon lelkesedtek a bandáért, szóval a rajongóiknak biztos nem okoztak csalódást. Kiemelném, hogy a dalszövegek magyarok, ami pozitívum, bár én egy büdös szót nem értettem az egészből.

 Felesleges ezt tovább ragozni, ez egy történelmi jelentőségű este volt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.