01. Waking fear
02. Niveus hills
03. Grimpeur
04. Somnium
05. La main d'Electrique
06. Marchand de sommeil
07. Morte audaciter

LETÖLTÉS: MediaFire  |  Megaupload  | Filesonic

Az amerikai Ocoai új albuma szerintem minden post-rock rajongó szívét megdobogtatja. Van itt sok szép és jó dolog: szívbemarkoló vonósok, melankolikus gitár-alaptémák megspékelve néhány rákenroll szólóval, és összességében véve remek hangulat. Az andalító és a pörgős részek keverednek az albumon. Nekem nagyon tetszett, Nektek is bátran ajánlom, kár is a szót fecsérelni! Ja, és instrumentális.

Ízelítő:

01. Soil Sacrifice
02. Moraine
03. Negative Photosynthesis
04. Kyoto
05. The Last Season

ONLINE MEGHALLGATÁS  \\  LETÖLTÉS:   UploadStation | Filesonic | Depositfiles

A finn Consciousness Removal Project afféle atmospheric sludge & post-metal keveréket játszik, bár én a post-rock rajongóknak is ajánlom. Fontos megemlítenem, hogy az egész zenei vállalkozás egy Antti Loponen nevű úriember szüleménye, ugyanis ő felel a dalok megírásáért, a szövegekért és a felvételeken a hangszerek legtöbbjén is ő játszik! Igencsak tetszetős album, persze a műfajból eredendően lassabb, olykor depresszív, szóval az a gondolkodós zene. Egyeseket azonban elrettenthet, hogy van benne hörgés is, de gondolom aki ezt a blogot olvassa, az alapból nem riad meg ilyesmitől. Egyébként hallhatunk szintetizátorokat, és vonósokat is, engem magával ragadott a hangulata. Ráadásul az egyszemélyes banda oldalán meg is hallgathatjuk a számokat, szóval aki nem biztos az album letöltésében, annak bátran ajánlom ezt a lehetőséget, én élnék vele a helyetekben.

01. Lone Wolf (03:50)
02. Reborn (03:54)
03. No Rest (03:17)
04. Harmonious (03:18)
05. Moonlust (03:25)
06. Eternal Ghost (04:24)
07. Christ Reign (05:03)
08. Dusk Unveils (03:37)
09. Through The Mist (03:25)

LETÖLTÉS: Megashares  |  Turbobit

Az amerikai Winterus melodikus black metalt játszik. Elég jó album ez, aki nem szereti a lagymatag black metalt, annak is ajánlom, ugyanis ez a pörgősebb és dallamosabb fajtából való, persze azért itt is megtalálhatóak a klasszikus black elemek.

Na jó, egy ideje már kint van, de mikor megjelent, még csak iTunes-ról lehetett letölteni, azóta meg jött annyi más album, hogy teljesen elkerülte a figyelmemet ez a nóta. A JFAC eddig is tökös zenét játszott, és jó látni, hogy nem akarnak változtatni a bevált, és mai napig is teljes mértékben élvezhető formulán.

01. Follow the Signs
02. Singularity
03. Ascension
04. Devastate
05. Recreate
06. Two Worlds of Design
07. A Solution
08. Shaping the Masterpiece
09. Dissimulation
10. Automatic Motion
11. The Omniscient (An Interlude)
12. Last Straw
13. Regenerate
14. XIV
15. Behold

LETÖLTÉS : mediafire

Nagy örömünkre hallgatható most már a Born Of Osiris legújabb, The Discovery című korongja.  Azt szokás mondani, egy könyvet nem a borítójáról ítélünk meg. Természetesen ez egy album lemez fedőlapjáról nem mondható el. Igenis vallom azt, hogy fontos, hogy milyen legyen az album borítója, és ez az első ránézésre is magával ragadó, jók a színek és a kompozíció. Valamennyire elgondolkodtató a borító. De lépjünk is tovább nézzük meg, mit rejt magába.  Egy igen hosszadalmasnak lemeznek indul hiszen 15 számot tartalmaz, de meglátjuk, nem lesz egyáltalán unalmas, csak úgy sodorni fog magunkkal az alkotás.

1. Raise The Dead
2. One For The Butcher
3. Drop The Match
4. Built For War
5. Refined In The Fire
6. The Warrior Code
7. Against The World
8. Monsters
9. Most Hated
10. Only Song We're Allowed To Play In Church Venues
11. California
12. Strength To Dominate

LETÖLTÉS:            Filesonic | Uploadstation

Én balga azt hittem, hogy a Speaker of the Dead-nél borzasztóbb deathcore album már nem fog kijönni az idén. Azonban tévedtem.
Szóval a Winds of Plague valamiféle szimfonikus deathcoret művelnek, ami még jó is lehetne, sőt, régebben faszák voltak. De jelenleg, az Against The World című albumukkal nem azok. Elég baj, ha egy korong legjobb száma az intro, pedig itt körülbelül ez a helyzet. Az összes többi érdektelen chugga-chugga breakdown fesztivál, a dallamosságot a lehető legminimálisabbra csökkentve, amit csak a szintetizátor andalító melódiái dobnak fel valamennyire. Ez azonban körülbelül annyira menti meg az egészet, mintha cukormázat kennénk egy kupac kulára, és megszórnánk csokireszelékkel.

 Itt az új szám a 2011 nyarára várható Chelsea Grin albumáról.

Na, ez persze nem azt jelenti, hogy a néhány hete kilépett Jared Lander gondolta meg magát, és tért vissza a bőgőt nyúzni! HANEM! Az esz-mé-let-len Evan Brewer (Animosity, Reflux) döntött úgy, hogy a srácok között a helye. És milyen jól tette! A második videón látható cucc struktúrája szerintem nagyon passzol a The Faceless dalokéhoz, és bátran merem állítani, hogy tökéletesen egy rugóra fog járni az agyuk a számok megírása közben!

Szóval ne haragudj Bennie, de az etalon basszussal rendelkező Protest The Hero igen nagy valószínűséggel szét lesz alázva. :D

Engem ugyan nem igazán köt le a BTA által játszott muzsika, de az új videójukat muszáj kiraknom, mert szerintem nagyon ötletes... A NES-es játékról rögtön eszünkbe jutnak gyermekkorunk kockulásai, felfegyverezve kóborolni a  mocsárban / tábortűz mellett megpihenni pedig titkon minden fantasy-rajongó álma. Vagy tévedek?

1. Septuagint
2. Vortex Omnivium
3. Ocean Gateways
4. Euclidean Elements
5. Prismal Dawn
6. Celestial Spheres
7. Velocity
8. Transcendental Serenade
9. Aevum
10. Concerto (Cacophony Cover) [iTunes Bonus Track]

Eddig ugyan nem ismertem a német Obscura-t, de az biztos, hogy utána foguk nézni eddigi munkásságuknak, ugyanis legújabb, Omnivium című albumukba gyorsan beleestem. Hogy miért? Olvasd tovább!

1. War of the Gods
2. Tock's Taunt - Loke's Treachery Part II
3. Destroyer of the Universe
4. Slaves of Fear
5. Live Without Regrets
6. The Last Stand of Frej
7. For Victory or Death
8. Wrath of the Norsemen
9. A Beast Am I
10. Doom Over Dead Man

BONUS:
+ Balls to the Wall (Accept cover)
+ War Machine (Kiss cover)
+ Aerials (System of a Down cover)

A svéd Amon Amarth nyolcadik nagylemeze nemrég jelent meg Surtur Rising címmel. Bár nem áll túlzottan közel hozzám a zenéjük, azért kíváncsian láttam neki, hogy meghallgassam és leírjam róla rövid véleményemet.

Szóval az a helyzet, hogy mostanában sajnos nem érünk rá annyira, hogy minden széppel (?) és jóval lássuk el a tisztelt publikumot, de igyekszünk újra aktivizálni magunkat. Én mindenesetre a jövőben új szellemben fogom írni albumbemutatóimat, ugyanis egyéni útkeresésem során rájöttem, hogy bizony sokszor túlságosan is terjengős stílusban írok, illetve ez a 'menjünk végig minden számon egyesével' dolog sem a legnyerőbb (arról nem is beszélve, hogy rengeteg időt felemészt, ezért is készültek olyan lassan a bejegyzések). Úgyhogy ezentúl próbálom nem rabolni kedves olvasóink drága idejét, és a lehető legtöbb információt, legkifejezőbb véleményt a lehető legkevesebb felesleges körítéssel előadni. Na, azért nem kell örülni, továbbra is gyártom a 3-4 soros nyakatekert mondatokat!

 Kicsit megkésve, de ide is kirakjuk:)

Tudom, már néhány napos, de mivel javában tombol a Friday meme , és most ez az új internetszenzáció, ezért muszáj volt kiraknom. Élvezzétek, klasszisokkal jobb, mint az eredeti :D

01. Not My Funeral
02. Shovel Knockout
03. Roundtrip to Hell and Back
04. Pussyfoot Miss Suicide
05. Relentless Reckless Forever
06. Ugly
07. Cry of the Nihilist
08. Was It Worth It?
09. Northpole Throwdown
10. Party All the Time (EDDIE MURPHY cover)

A finn Children of Bodom zenekar nevét talán nem kell bemutatnom senkinek sem. A könnyedebben emészthető death/heavy/thrash metál keveréket játszó bandát lehet kedvelni is meg nem is, de azt el kell ismerni, hogy európai szinten az egyik legismertebb kemény zenét játszó formációról beszélünk. Én semleges véleménnyel vagyok róluk, nem is ismerem annyira munkásságukat (csak a Hatebreeder-t hallgattam huzamosabb ideig, ami tényleg jó album), utolsó albumuk (Blooddrunk) pedig kimondottan csalódást okozott nekem. Így hát kíváncsian vártam, hogy Relentless Reckless Forever című albumukkal mit is kínálnak nekünk  a finn fenegyerekek!

Hallgassátok örömmel:)

Felelet az előző bejegyzésemre, csak hogy lássátok: a magyarok is tudják igényesen művelni a dolgot.

...de addig is tessék, kaptok véletlenszerűen egy borzasztó magyar black metál videót.

Jó, mi? Csihartól ezt azért gáznak érzem.

A temperás corpsepainting pedig priceless.

1. C’est la Vie
2. Hair-Trigger
3. Tandem
4. Moonlight
5. Tapestry
6. Dunsel
7. The Reign of Unending Terror
8. Termites
9. Tongue-Splitter
10. Sex Tapes

Ahogy koncertezett a Protest The Hero, úgy lett egyre nagyobb az érdeklődés a zenekar után, ígyhát értelemszerűen, sokan vártuk, hogy megjelenjen az új lemez. Igen tudom, hivatalosan, még nincs kint, de az internetnek sajnos hála, már hallgatható. Nos a Scurillous címről, és az albumborítóról, csak annyit érdemes tudni, hogy Arif nagypapájának a festményéhez fűződik. A korong teljesen másik oldaláról mutatja be a zenekart. Szerintem, nincs olyan sok zenekar, aki megengedheti magának, minden kompromisszum nélkül, hogy valakinek a bajairól szóljanak a dalok. Itt mégis ez történik, és nyílt mondanivalója van a szövegnek, ami nekem nagyon tetszik, mert kevés ilyet látunk mostanság. 

FIGYELEM! A következő bejegyzés beteges mértékben a Fostartály nevű zenekarra fekteti a hangsúlyt, ezen felül vulgáris kifejezések is elhangzanak. Amennyiben nem érted a poént, kultúrelitista, vagy csak egyszerűen egy buzi vagy, akkor ne olvasd tovább!